Zongora

      Zongora bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A zongoráról, mint hangszerről

A zongora múltja több száz évre nyúlik vissza, a 19. században lett nagyon népszerű. Több ezer darab alkatrészből áll, és akár száz szakember készíti olyan anyagokból, mint pl: a fa, fém, filc, bőr. Jellegzetes hangja semmivel nem keverhető össze.

Billentyűi bár fehérek és feketék, mégis, számtalan színt és érzést képesek felidézni bennünk. Habár nem pénztárca kímélő és nem lehet hordozni, valamint „sok helyet foglal”, mégis az egyik legsokoldalúbb hangszer. Alkalmazzák szólóhangszerként és kíséretként is.
A zongorát billentyűs hangszerként tartjuk számon. Lényeges alkotóelemei a fémhúrok és a billentyűzet. A billentyűk összeköttetésben állnak a kis kalapácsokkal, melyek a fémhúrokat megszólaltatják. Egészen a 18. századig kellett várni arra, hogy a húrok megszólaltatását billentyűzet segítse. Mielőtt Cristofori Bartolomeo az 1700-as évek elején megalkotta az első zongorát az első zongorát, a csembaló volt az elsőszámú billentyűs hangszer.

A hangszer magyar neve a nyelvújítás korából származik. Barczafalvi Szabó Dávid a zeneszerszám hangzásából indult ki: a zeng, zsong szóból. Feltehetőleg az orgonával való látszólagos hasonlósága és az új billentyűs hangszer jellemző tulajdonsága alapján „faragta” a zongora szót, mely az idők során használatossá vált.

A 19. század elejére egyre csak gazdagodott a hangszer. A folyamatos fejlesztések a lehetőségek tárházát adták a zeneszerzőknek és a zongoristáknak az érzelmek minél pontosabb és érzékletesebb tolmácsolására. A híres zeneszerző, Liszt Ferenc, aki kiváló zongorajátékos (egyben a zongorázás tehnikájának megújítója) is volt, a hangszeréről a következőket írta:
„A zongorám olyan nekem, mint a tengerésznek a flottája, az arabnak a lova, de még ennél is több – ez az én énem, az én nyelvem, az én életem.” „…hangterjedelme egy egész zenekar kiterjedését átöleli, s egyetlen ember 10 ujja elég arra, hogy száznál több versengő hangszer közreműködésével teremtett harmóniákat fejezzen ki” (1839)
A 19-20. században a zongora nemcsak hangversenyhangszer, hanem az otthoni zenélés legkedveltebb és legsokoldalúbb hangszere is volt. Számtalan alakú és fajtájú zongorát fejlesztettek ki: zsiráfzongorát, szekrényzongorát, valamint gyártottak egészen kis alakúakat, 2-3 oktávos billentyűsorral, amelyeket pipere- vagy varróasztalkával párosítottak össze. Ma a legtöbb zongorának és pianínónak 88 billentyűje van (52 fehér és 36 fekete).

Ajánlott videók:
A felvételen Boros Misi, a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató felfedezettje játszik.
Ezen a videón pedig Vásáry Tamás zongorázza Liszt egyik rapszódiáját.

A zeneiskolai zongoratanításról
A zongoratanulást akár hangszeres előkészítősként is el lehet kezdeni intézményünkben. Ekkor nemcsak a hangszerrel (és a megfelelő mozgásformákkal), hanem a zene alapjaival is (kottaolvasás, ritmus, metrum) megismerkedhetsz. Kilenc éves kortól a tanulást rögtön a hangszeres első osztályban kezdheted meg. Természetesen a zongoraóra egyéni tanulást jelent a hangszeres tanároddal, heti kétszer harminc percben. Feltételnek tekintjük, hogy legyen otthon (nem elektromos) zongorád vagy pianínód.
A zongoratanulás során tanúsított szorgalmadat és fejlődésedet nemcsak a zongoraórákon, hanem közös órákon, koncerteken, meghallgatásokon is bebizonyíthatod. Már a hangszertanulás első pillanataitól játszunk négykezes (kétzongorás) zongoraműveket. Idővel más hangszeresekkel is együtt játszhatsz.
Az orgonát leszámítva a zongorának van a legnagyobb hangterjedelme a hangszerek között, s a leggazdagabb zeneirodalommal is a zongora rendelkezik. Nem véletlen talán az sem, hogy olyan zenedarabok is születtek zongorára kezdőknek, melyek az állatokat utánozzák (medvét, nyuszit, kiscsibét, kakukkot). De találkozhatsz bohóccal is, vagy képzeletbeli bálteremmel, ahol a régi táncokat gyakorolják. Az etűdökkel nemcsak az ujjaidat fogod ügyesíteni (mint a tornaórán), hanem a füledet is!
Számunkra fontos, hogy élményt jelentsen a tanulás, akkor is, ha magad és a családod örömére tanulsz. Van olyan tanszaki rendezvényünk, ahol bármely növendékünk megmérettetheti magát a közönség figyelme előtt: ilyen például a háromévenkénti négykezes napunk. Szintén ilyen volt az idén első ízben megrendezett házi zongoraversenyünk is, melyen minden induló produkciót díjazott a zsűri.
Tanszakunk tanárai a zenekedvelők képzésen túl a szakszerű tehetséggondozásra is hivatottak, adott esetben feladatunk a zenei pályára való felkészítés. Ezt versenyeken, találkozókon, kurzusokon való részvétellel is támogatjuk.
Pár év zongoratanulás után választhatsz másik billentyűs hangszert: csembalót, vagy orgonát.
A zongoratanulás hosszabb távú, hasznos időtöltés, amelynek a pozitív hatásai évtizedek múlva is érezhetőek. Hasznosságát bizonyítja, hogy mind a jobb, mind a bal agyféltekét egyformán megdolgoztatja, összehangolja, javítja a finommotorikus készségeket, a koordinációt. Egy kutatás szerint a hangszertanulás, ezen belül pedig a zongoratanulás fejleszti legjobban a gyerekek kognitív készségeit.
(https://www.parlando.hu/2016/2016-1/Benedekfi_Istvan_Buzas_Zsuzsa.pdf)
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a hangszertanulás napi elfoglaltságot jelent. Ahhoz, hogy fejlődj, és egyre rátermettebb legyél, a rendszeres gyakorlást ne mulaszd el. A megfelelő időbeosztásban sokat segíthetnek a szüleid.
Az alábbi felvételen Kocsis Zoltán adja elő Bartók olyan műveit, amelyeket nálunk is tanulhatsz a zeneiskolában.

Kevesen ide is eljuthatnak: Schiff András zongorázik nagy zenekar kíséretében.

Összeállította: Forrai Judit – tanszakvezető