A szervezett zeneoktatás kezdetei a Dunakanyarban a XX. század elejére nyúlnak vissza. Kezdetben házakhoz járva, majd 1938-tól államilag elismert zenetanfolyamként, már szervezett keretek közt folyt az oktatás. Oltai Adrienne és Dullien Klára neve összeforrt a szentendrei zeneoktatás történetével.
Városunkban csak Ádi néni zeneiskolájaként emlegették az itt élők ezt az intézményt, mely egészen az Állami Zeneiskola megalakulásáig, 1963-ig folytatta tevékenységét.
Az állami zeneoktatás először az abonyi iskola kihelyezett tagozataként, majd 1963-tól önállóan oktatta a gyermekeket zongorára, hegedűre, szolfézsra, később további vonós és fúvós hangszerekre, majd az iskola fejlődésével egyre jobban kiteljesedtek a tanszakok. Számos kiváló muzsikus lépett ki már a magániskola falai közül is (Kovács Lóránt Liszt-díjas Érdemes művész, Krause Annamária, Wolfné Kovács Zsuzsa, Stoltz Dénes és mások).
Az állami iskola első igazgatója Oltai Adrienne lett, aki a felelősségteljes és sok gonddal járó munkát 1964-ben Szári Mihálynak adta át. Az elkövetkező mintegy két évtizedben vált országszerte ismertté a szentendrei zeneoktatás. Az iskola tanárai és tanítványai megjelentek a legtöbb találkozón versenyen, fesztiválon és eredményesen szerepeltek. Sokan tanultak tovább zenei pályán, ill. gazdagították Szentendre és környéke zenei hagyományait. Megalakult a fúvós. Majd a vonós zenekar, megszületett az ütőhangszeres
együttes, s a kihelyezett tagozatok (Pomáz, Dunabogdány, Budakalász) önálló arculattal – a rendszerváltozást követően – önálló, színvonalas iskolát hoztak létre, fenntartva az önálló intézmények partneri együttműködését.
1985-től Bánk Zsuzsanna, 1994-től Bokor György, 2009-től Zakar Katalin vette át az iskola vezetését, s a megújulni kész, tevékeny tanári kar számos országos és nemzetközi eredményt ért el. Csupán az utóbbi két évtizedben több mint száz tanuló választotta hivatásául a zenei pályát, s többen az említett iskolákba tértek vissza tanítani.
HITVALLÁS
A jövő legnagyobb kihívása, hogy a jelen adottságaira alapozva, a nagyszerű elődök eredményeire építve folytassuk hagyományainkat, neveljük a zene szeretetére, tanítsuk a zenei mesterségre a rátermett és vállalkozó kedvű fiatalokat. Ehhez, az elődök példáját is szem előtt tartva, mint Oltai Adrienn, Frank Lajos, Papp Tibor, Pozsonyi Béla és sokan mások, folyamatos önképzésre megújulásra és hagyományaink, elért eredményeink tiszteletére, megbecsülésére van szükség.
Ez a záloga jövőnknek.
