A gordonka a vonós család tagja, nála már csak a nagybőgő nagyobb és mélyebb hangú. 4 húrja van, hangja mélytől a magasig terjed, zengő, telt, az emberi hanghoz hasonló. Legtöbbször vonóval játsszunk rajta, de pengetve is megszólaltatható a hangszer és kiválóan ügyesíti mindkét kezet. A gordonka nagyobb testű hangszer, mint a hegedű, így mindig ülve játszunk rajta.
Lehet rajta nagyon gyorsan is játszani, de talán legszebben akkor szól, ha éneklő dallamot játszik. Különböző méretű gordonkák vannak, így időről-időre hangszert kell váltani a tanulóknak, de ez azt is jelenti, hogy mindig csak akkora hangszere van egy diáknak, amit a saját hátán könnyedén el tud vinni. Nagyon jó hallással kell rendelkeznie a gordonkásnak, hiszen a füle alapján kell megtalálnia a hangokat a fogólapon. Előnyt jelent, ha a tanulónak erősek az ujjai (jó kis „mancsa” van), mert a vastagabb húrokat vékony kis ujjakkal nehezebb lefogni.
A zenekarokban, kamara együttesekben fontos szerepe van, nagyon sokszor a gordonka a nagybőgővel együtt a „tartó-oszlop”, a harmóniák, ritmikák alapját ők adják az együtteseknek. A gordonka igazi társas-hangszer, hiszen nagyon sokféle kamarafelállásban helyet kaphat. A hangszeren való játék felnőttkorban is sok örömet okoz, hiszen számos jó színvonalú műkedvelő zenekar látja szívesen a gordonkásokat. Kitartás, szorgalom, jó hallás, ritmusérzék, jó erős kezek, ezek kellenek a gordonkásnak, és akkor megszólalhat ez a csodálatos hangú hangszer.
ITT meghallgathatják, milyen csodálatosan szól 12 csellista játéka együtt.