Az egyik legnépszerűbb és legrégebbi fúvós hangszernek, a fuvolának varázslatosan lágy, bársonyos, kecses és hajlékony hangja van. Bár ma már fémből készítik, a fafúvós hangszercsaládba tartozik, mert korábbi alapanyaga a fa volt. A fuvola készülhet többek között rózsa-, grenadilfából, nikkelezüstből, ezüstötvözetből és aranyból is. A szimfonikus zenekar állandó tagja, de szólóhangszerként vagy különböző kamaraegyüttesekben is gyakran szerepel.
A FUVOLA MEGSZÓLALTATÁSA, FELÉPÍTÉSE Nincs valódi fúvókája, a játékos ajkai által a hangszer fejrészén lévő befúvónyílásra irányított levegő szólaltatja meg a hangszert. Lukas kulcs, üveg szája, vagy filckupak sikeres megszólaltatása iránymutató lehet. 🙂 A fuvolát a többi fúvós hangszerrel szemben oldalsó, haránt-helyzetben tartjuk. A hangmagasságot billentyűk segítségével változtathatjuk. A hangszertest három részből áll: fej, test és láb.
A fuvola hangszercsaládba tartozik a kisebb testű, magasabb hangú piccoló, a mélyebb hangú alt- és basszusfuvola is. Napjainkban tanulóhangszerek is elérhetőek, megkönnyebbítve a hangszertanulás minél korábbi megkezdését. Ilyen többek között a kanyarfejes vagy az omegafejes fuvola, amelyek ugyanazt a hangmagasságot képviselik, de hosszuk rövidebb.
TUDNIVALÓK, HA FUVOLÁZNI SZERETNÉL
A zeneiskolában a fuvolára jelentkező 6-7 éves gyerekekkel először fife-ozunk 1-2 évet, hogy alkalmassá váljanak a fuvolázáshoz. A fife nevű műanyag kisfuvola a fuvola „kistestvére”, ahol a befúvás ugyanolyan, mint a nagy hangszernél, csak könnyebb a súlya. Általában az általános iskola 3-4. osztályában kezdjük el a fuvolázást, amikor már erősebbek a gyerekek. Kortól, nemtől függetlenül várjuk a jelentkezéseket. (Elterjedt a sztereotípia, miszerint a fuvola „lányos” hangszer. Erre igen könnyen rá lehet cáfolni, hiszen e hangszer legnagyobb művészei szinte kivétel nélkül férfiak!) Pár évi tanulás után zenekari részvétel is lehetséges, ami általában jótékony hatású, további motivációt jelent.
Ízelítőül megtekinthetőek az alábbi felvételek: